Egy borongós nyári éjszaka

 

Egy borongós nyári éjszakán, egymásra talált egy fiú és egy lány…

A tóparton együtt nézték a hullámzó vizet és az esőben csókolták egymást

Azt gondolták, hogy a szerelemük túléli a telet és még jó pár évet

A fiú örök szerelmet ígért a lánynak, aki minden szavát elhitte és nevetve omlott kezeibe

Teltek a napok s a hónapok, a lány érezte meg találta a hercegét

Eközben a srác kezdte elfeledni lángoló szerelmét

A lány mindig nagy lelkesedéssel várta a napokat, amikor újra láthatja a srác két szemét és újra foghatja két kezét

A fiú sokáig hitegette magát, hogy ez megváltozik majd, és hogy újra visszakapja a lány iránt érzett szerelmét

A nyár először hűvös őszbe majd az ősz télbe változott és a fiúban is egyre gyengült minden vonzalom

Egy hideg téli estén a fiú végleg elköszönt a lánytól, kinek szeme égett a könnyzuhatagtól

Haza fele menet már nem látott semmit sem, és az égre nézve a csillagok se ragyogtak már fényesen

Könnyektől ázva aludt el, és tátongó szívvel ébredt reggelente fel

Hetek teltek el s talán már hónapok, de a lány már sose mosolygott

Szobájában egy régi képet szorongatva könnyektől ázva aludt el minden éjszaka

Tavasszal séta közben megpillantotta régi kedvesét, amint fogta egy másik lány kezét

Más karjai közt volt már rég, és másnak ígért minden mesét

A lány már nem bírta tovább, szívét újra összetörte a srác

Otthon kést fogott a kezébe és egy lendülettel elvette életét

Még érezte amint a vér végig folyik a kezén, és ahogy elsötétül előtte minden remény

Már nem érdekelte a fényes napsugár, esőt se érezhetett soha többé már

A lányra barátai már későn találtak rá, ő akkor már rég máshol járt

Kezébe egy cetlit találtak, amire csupán két szó volt ráírva:

A szó: örökké a név pedig a srác neve volt, de a fiú erről még semmit sem tudhatott

….

A fiú szakított a barátnőjével, mert rájött a lány nélkül semmit sem ér… de ekkor már késő volt

Elment a lány házához, de ott már nem talált senkit csak a lány üresen tátongó szobája várt rá

A régi képüket nézte és ott találta a cetlit véresen, és szíve megértett már mindent

A temetőbe rohant és megtalálta a frissen felállított sírt a kedvese nevével

Szeme könnybe lábadt és egész teste remegett

Sírt és közben tudta, hogy ez mind miatta történt meg

De ez már késő volt, már nem láthatta a lány kék szemét

Már nem foghatta át újra a derekát és nem érinthette meg kezét

Szíve égett, de a lány ezt már mind nem láthatta meg

Ekkor egy ismerős hangot hallott meg a szélben

A lányé volt ezt tudta jól, hisz annyiszor hallotta már

A lány arra kérte ne sírjon, hisz neki már semmi se fáj

„Ne sírj, már nem fáj semmi sem, lépj tovább és találj egy új szerelmet! ”

A srác nem hallgatott rá, és este a lány után ment

Újra együtt lehettek, és szívüket nem szakíthatta el senki sem…

Oldal: Borongós nyári éjszaka...
lockiges Mädchen & verrüktes Mädchen - © 2008 - 2024 - vima.hupont.hu

A weblap a HuPont.hu weblapszerkesztő használatával született. Tessék, itt egy weblapszerkesztő.

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat